Az intraorális szkenner a modern fogászati kezelésben használt digitális eszköz. Koncepcióját először 1977-ben javasolták, az első kereskedelmi termék 1987-ben jelent meg, a hazai gyártás folyamata pedig 2016-ban kezdődött. Egy kisméretű, kézi optikai szondával gyorsan átvizsgálja a fogakat, ínyeket, valamint más lágy és kemény szöveteket közvetlenül a páciens szájában, így valós idejű, nagy-precíziós digitális modelleket állít elő és állít elő, három{5} pontosságú, három{5{{{{{1} pontosságú időben). Ez a technológia helyettesíti a hagyományos fizikai lenyomatokat, lehetővé téve a digitális modellek közvetlenül a CAD/CAM rendszerekbe történő továbbítását a restaurációk vagy műszerek, például koronák, héjak, implantátumvezetők és átlátszó illesztők tervezéséhez és gyártásához. Szkennelési pontossága elérheti a mikrométeres szintet, és olyan előnyöket kínál, mint a gyors működés, a betegek magas kényelme, valamint az egyszerű adattárolás és -továbbítás. Kulcsfontosságú eszköz a digitális diagnózis és kezelés eléréséhez olyan területeken, mint a fogpótlástan, fogszabályozás és implantológia. A 2020-as években az intraorális szkennerek elkezdték integrálni a közeli infravörös képalkotást és más kiegészítő diagnosztikai technológiákat a mesterséges intelligenciával. 2026-ra adatait a robot{14}}asszisztált minimálisan invazív fogászati sebészetben fogják használni.
A használt fényforrás alapján két kategóriába sorolhatók: lézer-alapú és látható fény-alapú. Alapvető műszaki jellemzői 24,95 × 24,95 × 24,95 μm. A globális piac mérete 2023-ban elérte az 531 millió dollárt, a kínai piac mérete pedig 2,45 milliárd jüan. Az ipari oktatás és képzés ennek megfelelően fejlődött, 2023-ban egy fogorvosi főiskola tart ehhez kapcsolódó készségversenyt. 2025-ben a Medit piacra dobta az i900 klasszikus intraorális szkennert.
